2011.02.05. Pilis, Dömös-Vadálló kövek-Leányfalu

Vadálló kövek és persze a prédikálószék ott egészen fent!

Dömös kistemplom kora reggel. Téli szeles idő fogad, amint lelépünk a buszról egyből bevetjük magunkat a kocsmába. Szokásos reggeli kaffe, sör, túrajelentés kitöltés meg ilyenek! Fél órát időzünk, mivel már nagyon mehetnékünk van nekivágunk. A Rám szakadék felé indulva Cseta hirtelen megkérdezi. Nem ezen a hídon kell átmenni? Ez nem a mi hidunk. De a GPS szerint… nos ha GPS ezt mondja… Hééé… hátra arc! Itt megyünk át! Az eleje nagy szemekkel néz rám, mi a francért itt megyünk át. A csapat egy része átballag a hídon, a meglepetés a túloldalon várakozik. 

Nincs tovább út, csak kerítés. Cseta nézi GPS-t majd beépítették volna? A többiek kérőn néznek rám. Mi van most? 

Nos, a GPS azt mondta itt kell átmenni, azonban ezt nem szabad szentírásnak venni. Néha hibázik a gép is! A mi hidunk a következő, aki bátor az alatta meg át a patakon. Na, mondanom sem kell Ádi kapásból a patakot választotta! Egy tempóban haladunk megállás nélkül a Szentfa kápolnáig. Megérkezve pár mondat a helyről.

A hagyomány szerint 1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és felnéztükben Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. 

Szerelvényigazítás, és kezdődik a kaptató. Pár centi hó teszi izgalmasabbá az utat felfelé a Vadálló kövek felé. Két kilométer és 500m szint Prédikálószékig. Viszont a kilátásért megéri felkapaszkodni. Nos, mi még a kaptató első harmadánál vagyunk. Itt már kezd szétszakadozni a csapat. Egy csaj nagyon nehezen viseli az emelkedőt. Őt a barátai vették rá a túrára, mondva nem olyan vészes. Hát neki vészes, 3km-t jöttünk és vissza akar fordulni. Megértem hisz első túrázó, látszik rajta nem bírja, nincs hozzászokva a túrázáshoz. Viktor és a barátai bátorítják, nagy nehezen felérnek. Mi addigra megesszük a szendvicseinket. 

Nos a Vadálló kövek. 12millió évvel ezelőtt, itt a Pilis ezen részén működött egy vulkán, amiből tufa és durvább törmelék szóródott ki, mely leülepedve összecementálódott. Később a tűzhányó felrobbant, egy hatalmas kalderát alakítva ki. A finomabb tufát a természet lassan elkoptatta, a peremen ott alakultak ki a sziklatornyok ahol nagyobb, keményebb szikladarabok megakadályozták a felület lepusztulását. 

A tornyoknak nevet is adtak Attila sisakos feje, Árpád trónja. Van több is de most nem sorolom fel, térképen megtaláljátok. Megvártuk a lemaradókat, így irány Ádi vezetésével Prédikálószék. 

Felérve ámulunk és bámulunk! A várva várt szép kilátás minden álmunkon túltesz. Ez mesés! Dunakanyar panorámája, egy uszállyal, a Börzsöny, Pilis és a visegrádi vár! Ezért már megérte kimozdulni a szobából! Itt megebédelünk, előkerülnek a jelmezek, hisz csak farsang van mostanság. Hárman vették komolyan, három szép hölgy öltött jelmezt. A többiek elsumákolták a jelmezt. Vidám percek, ugrós képeket készítünk, nevetünk amint visszanézzük a képeket!

Időnk véges, indulnunk kell, lefelé haladunk Pilisszentlászló felé. Ezen a szakaszon csak végig kell gyalogolni, azonban valaki kidöntött egy útjelző oszlopot. Talán 100 métert haladunk mikor feltűnik, nagyon lefelé vezet az út, égtáj szerint sem vagyunk jók. Nem baj, vissza nem fordulunk! Lemegyünk a Király völgybe, igaz ez plusz két kilométer de nem baj!

Van itt látnivaló! Itt van mindjárt egy patakvölgy, meredek parttal, kicsit belemegyünk és mit találunk! Szép jégcsapokat, amit a kőzetből szivárgó víz hozott létre. Pár perc pihenő, kattognak fényképezők. Alig tudom rávenni a társakat az indulásra. Pilisszentlászló 40 perc gyaloglásra van. Megállás nélkül megyünk, húzom a csapatot. Szintben vezet az út, szerencsére emelkedők nincsenek. Viszont szép rétek annál inkább. Menet közben csodáljuk a látványt.

Beérve a faluba bevetjük magunkat a Gesztenyés kocsmába. Fél óra pihenő, akik nem bírják ők busszal hazafelé veszik az irányt. Nekik ennyi volt! Mi pihenő után nekiindulunk nagy lendülettel. Csak éppen merrefelé is? Egy másik úton megyünk ki a faluból, de nem baj, kicsit módosítok a terven. Parkolóig ezen maradunk majd, átvágunk a kör jelzésen és mehetünk is. Ez a kis kerülő senkinek sem tűnik fel. Talán 15perc plusz, meg egy kilométer. 

Papp rét előtt elköszön tőlünk a napocska, megy pihenni. Mi meg a tűzoltási technikánkat igyekezzük csiszolni! Felelőtlen turisták égve hagyták a tábortütüket. Igaz most nagyon semmi sem tud felgyulladni, de soha sem lehet tudni. Nekiállok havat hordani rá, Viktor, Mars és ha jól emlékszem Ádi segít nekem. Pár cm hó van a földön de eltart pár percig mire összeszedünk annyi havat amivel eloltjuk. A végszót Viktor adja meg a tűznek.

Pap rétre már sötétben érkezünk. Itt előkerülnek a lámpák, a egy szendvicsnyi pihenő, és trappolunk Leányfalu felé. Gyönyörű tiszta időnk van, ezer csillag felettünk, azonban nagyon nem gyönyörködhetünk felfelé figyelni kell a lábunk elé. Az út tele van pocsolyával, vízátfolyással, és jég is van még rendesen. Ez azonban megszűnik mihelyt letérünk az útról, és túraösvényen folytatjuk utunkat, felfelé Vörös-kő a célpontunk, gyönyörködni az esti panorámában. 

Az éjszakai kilátás Pazar, kivilágított Leányfalu alattunk, távolabb nagy Budapest, a Duna sötét széles fekete vonalként húzódik alattunk, és ezer csillag a menyezeten. Az vörös csillagos emlékműnél pár kép, majd irány lefelé leányfalu. Szerpentines út kanyarog lefelé, lehet rövidíteni, azonban saras és csúszós. Inkább a biztosat választom. Egyik helyen azonban csábít a meredély, levágjuk. 15 méteres meredek közepén hirtelen megcsúszom, megpördülök! Egyik kezemmel elkapok egy faágat a másikat ösztönösen leteszem! 

Nem akarok a hasamon szánkózni lefelé! Banyeg… a térképpel bele tenyerek a sárba! Szép volt! Szerencsére rutinból mint a katonák a fegyverüket igyekeztem eltartani. Gyorsan letakarítom, és nevetek az utánam érkezőkön. Páran hasonlóan járnak! Innen tempósan haladunk egészen a Meteor forrásig. Feltöltöm a kulacsom, 2 perc pihenő, és irány Leányfalu buszmegálló. Egy kávéra még van idő a kocsmában a strand melletti krimóban. A strandolás ezúttal kimarad, befut a busz és irány hazafelé! 26km és 105méter szint lett a teljesítmény.

2011.02.05. Pilis Dömös Vadálló kövek Leányfalu