Kalandozzunk hegyen, völgyön át!: 2010.11.20. Pilis, Rám szakadék

Dömös reggel 10:03. Beugrunk egy reggeli kávéra a templom melletti kocsmába. Persze ahogy lenni szokott van aki sört iszik. Negyed órával később Anita kiadja a vezényszót, kettesével sorba állít mindenkit. A csapat fele szívesen maradna, a másik fele viszont be van sózva. Ezen a napon 33 túrázó vág neki a Rám-szakadék köves szikláinak. Létszámellenőrzés, és indulunk.

Első szakasz kövesúton, azonban amint lehet lemegyünk a földes tanösvényre. Csak túrázni jöttünk alapon, át a fahídon kicsit saras, kicsit vizes úton haladunk tovább. Jó negyed órás gyaloglás után pihenőt tartunk a Szentfa kápolnánál.

A mendemonda szerint két dömösi lány libát legeltetett errefelé, majd miután letelepedtek egy bükkfa alá szép kékre változott az ég, felnéztek és Szűz Mária képét látták a kis Jézussal. Mindez 1885 május első vasárnapján történt. Azóta búcsújáró hellyé vált a "csodafa" ami mellett található a Kaintz György forrás. A kötelező pálinka kóstolás elmaradhatatlan, mint ahogy az ásványvíz forrásvíz csere. Szerelvény igazítás után át a fahídon, majd felfelé a kövesúton indulunk.

Páran panaszkodnak "de szar ezen a köves úton gyalogolni, hogy utálok ezen menni!!" Jó túravezetőként nekem sem kell több! Mindent a csapat kedvéért! Hajrá gyertek utánam! Ezzel egyből letérek az útról, átvágok a patakon át a víz túloldalán vezető gyalogútra! 11-en követnek, a többiek inkább a kemény utat választják.

Rám-szakadék alján megint egy szusszanásnyi pihenő, itt csatlakozunk vissza a többiekhez. egy szendvics, két korty pálinka bátorításképp, és nosza indulunk is. Ahogy minden jó szurdoknál lenni szokott itt is patak mellett haladunk, illetve néha benne.

Eleinte mintha két hegy között gyalogolnánk, egyszerű völgy semmi extra. Azonban kétszáz méter után ez megváltozik, az egyik kanyarban 35 méteres sziklafal magasodik fölénk, a völgy itt már összeszűkül. Jól látszik az üledékes kőzet amiben a patak sok ezer év alatt koptatta ki a szurdokot. óvatosan lépkedünk, köveken, fatörzseken, néhol csúszós agyagon haladva. A szurdok egyre jobban szűkül, az első létránál már csupán pár méter széles. Térerőt itt ne keressetek, kapaszkodót viszont annál inkább. Egy rossz lépés és lehet fürdeni, vagy lecsúszni a bakancsok álltal simára koptatott köveken. Ezen ne csodálkozzatok! Országunk leglátogatottabb szurdoka, ide évente több mint 60000 ember látogat el. Igen jól látjátok! Ezért az erdészet egyirányúsította a szurdokot, két létrát és 200 méter korlátot építetett, padokat és esőbeállókat 4,5miláért 2006-ban. A szurdok szintemelkedése 112 méter, hála a korlátoknak szinte tolókocsival is végig lehet menni! A szurdok felső része a létrák után három méter lehet, keresztben egy két farönk, nehezíti az előrehaladást. Az ösvény kivezet balra, az út vizes, ragadós föld. Csúszik is rendesen, de felküzdjük magunkat.

Felső rész végén padok vannak itt összevárjuk a csapatot. Gyors szendvics, és megyünk a Rám-hegy felé. Hegy tövében egy székely kapu hirdeti a szent helyet. Mendemondák szerint itt található a főld szívcsakrája. Rápillantva a térképre a

Pilis szív alakú, központja Dobogókő, nem véletlenül. Itt a Rám hegynél található a Ferenczi szikla, állítólag itt van a legtöbb pozítiv energia. Elég pár percet itt tölteni. Mi töltődtünk, majd nem bírtunk az erőnkkel! Páran mindenre elszántan nekiestek a sziklának! Aki lelöki kap egy láda sört!! A töltés kevésnek bizonyult, a szikla meg sem mozdult peckesen maradt a helyén. Mi tovább nem maradhattunk irány Dobogó-kő.

Egy jelzetlen meredek úton egyenesen felmentünk a csúcsra. Így leírva egyszerűnek tűnik, de aki járt már erre az tudja. Ez nagyon meredek, ráadásul most saras is.

A csapat felének nincs túrabakancs a lábán, nekik még nehezebb! Csúsznak másznak. Ki lassabban ki gyorsabban de mindenki felér. A kilátónál megcsodáljuk a panorámát, két mondat a magassági pontokról, a kilátásról és irány a menedékház! Forralt bor a sláger, húsz perc pihenőbe egy gyors kaja is belefér. A bejárat előtt rotyogó bográcsost páran letesztelik. Elégedett mindenki.
Viszont indulás van! Elbúcsúzunk, irány a kék jelzésen a Zsivány sziklák. Itt már elfáradt a csapat, inkább menni szeretne mindenki hazafelé. Pár percet szentelünk a helyre majd lefelé Pilisszentkeresztre. Vége a túrának, buszra száll mindenki. Kivétel hetünk, mi gyalog indulunk le Pomázra, plusz 14km-t bevállalva. De ez egy másik történet. Folyt köv...