Elérkezett az év utolsó napja, 2010. december 31. Szilveszter. Itt az év vége. Ilyenkor mindenhol éves értékeléseket mondanak a főnökök, statisztikai adatokat lobogtatnak milyen jól dolgozott mindenki, érdemrendeket, jutalmakat osztogatnak. Na mi ezt nem csináljuk! Viszont kirándulás, buli, pezsgő és tűzijáték minden mennyiségben.
Szabó Roli szervezte, én lefoglaltam egy tíz fős szobát a csapatnak, az összlétszám 70, de a fene számolja mikor épp indulunk a Holdvilág árokba! Igaz ami igaz, péntek délelőtt még csupán cirka 40-en indulunk a többiek este érkeznek. Nos a Holdvilág árok.
Nehezen járható szurdok, a mendemondák szerint itt kell keresni a honfoglaló magyarok vezérének Árpád fejedelemnek sírját. „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból a Pozsony alatt szerzett sebesülése következtében. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába."Kutatómunkám gyümölcse a fentebbi mondatok, remélem igaz is! Szerencsére néha túrázok a régész csapat vezetőjével (ha minden igaz tényleg vezető de majd utánajárok) erről még írok pár mondatot.
Nos a történelem óra után mi felmászunk a tűzlétrán, amit vastag jégréteg takar. A vízesés egybefüggő jégoszlop, csodás látvány. Én megyek elsőként fel, a létra csúszik, kapaszkodó alig akad. Mindezek ellenére könnyedén feljutok, Roli a második, a többiek utánunk. Felérve a többség kimegy a szurdokból, én azonban végigmegyek.
Az árok jellege itt megváltozik. A felső rész 1-1,5 méter keskeny, több méter magas kanyon alakult ki, néhol a patak combig érő medencéket vájt az alapkőzetbe. A falakat itt már kemény agglomerátum alkotja. A jég megkönnyíti a haladásom, a "medencék" befagytak, csupán az elcsúszásra kell figyelnem.
A köveket 10cm jégpáncél fedi, a kanyon falairól itt-ott 3 méteres jégcsapok lógnak. Mit hagytak ki a többiek! A padoknál találkozunk és irány a Lajos-forrás.
Lacza és Kata ide érkeznek kocsival, itt csatlakoznak, köszöntjük egymást és masír vissza Cserkésztáborba. Andrisnak csodahátizsákja van! Beletett 4 doboz sört és már a hetediket veszi ki belőle! Ilyen kell nekem is! A Gyopár-forrásnál tanakodunk merre tovább.
Doki néni térképen nézi folyamatosan az útvonalat. Arra kell menni. Na nem, én azon az emelkedőn nem tudok felmenni! Az nagyon kemény! Menjünk inkább erre, az lefelé megy. De az kerülő, jön a válasz, és köves úton kell menni. Ááá... az sem jó köves úton bakancsban nem jó gyalogolni. Maradjunk itt, forrás van, sör a hátizsákban, reggelig semmi baj nem érhet! Végül hagyom magam meggyőzni. Nekiindulunk a kemény 5 méteres szintnek, és legyalogolunk a cserkészparkhoz. :)
Visszaérve a szállásra meleg vacsora fogad minket. Kaja után kezdődik a mulatság! Fergeteges hangulat! Táncol mindenki, van forraltbor, trombita boszorkányok és kalózok! Éjfélig nincs megállás, akkor himnusz, koccintás pezsgő az udvaron tüzijáték! Na, így ünnepelnek a kalandorok!!! Hajnali 4-kor döl ki a csapat utolsó tagja, reggel valahogy mindenkinek nehezére esik a kelés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése